Spomínaj! – Emlékezz!

Emlékezzünk a mártírokra, a deportálásban, a munkaszolgálatban a koncentrációs táborokban elpusztítottakra.
Imánk szól:
Édesapánkért, aki óvta, őrizte első lépéseinket. Édesanyánkért, akitől kaptuk az életet, aki vigyázott arra, hogy homlokunk ráncoktól mentes legyen. Emlékezünk a hitvesre, életünk társára, kivel megosztottuk a jót és a rosszat egyaránt. Emlékezünk a testvérre, gyermekkorunk osztályosára. A szülő meggyilkolt gyermekére, a nagyszülő meggyilkolt unokájára. A jövőre, amely tőlünk e helyen, a komáromi közösségben elvétetett. Szálljon fohászunk a földi létből a magasságok felé annak hitében, hogy mártírjainknak nyugalmuk lesz az Örök Életben és itt maradott testvéreink lelkében, megpihen az elfogadás képtelen képessége.

