Emlékezzünk a mártírokra, a deportálásban, a munkaszolgálatban a koncentrációs táborokban elpusztítottakra.

Imánk szól:

Édesapánkért, aki óvta, őrizte első lépéseinket. Édesanyánkért, akitől

kaptuk az életet, aki vigyázott arra, hogy homlokunk ráncoktól mentes legyen. Emlékezünk a hitvesre, életünk társára, kivel megosztottuk a jót és a rosszat egyaránt. Emlékezünk a testvérre, gyermekkorunk osztályosára. A szülő meggyilkolt gyermekére, a nagyszülő meggyilkolt unokájára. A jövőre, amely tőlünk e helyen, a komáromi közösségben elvétetett. Szálljon fohászunk a földi létből a magasságok felé annak hitében, hogy mártírjainknak nyugalmuk lesz az Örök Életben és itt maradott testvéreink lelkében, megpihen az elfogadás képtelen képessége.

A

B

B-C-D

E-F

F

F

G

G

G

H

H

I-J

K

K

L

M

N

P

R

R

S

S

S

S

T

U

V-W

W

W

Z