Informácia o udalostiach v priebehu Veľkých sviatkov roku 5768 v Komárne.

 Najkrajšie a pritom najstrašidelnejšie dni Veľkých sviatkov sú Roš Hašana a Jom Kipur. V malých komunitách, ako je aj Komárno sa väčšinou obmedzuje pravidelná návšteva synagógy na tieto dni, keď sa spolu modlíme v dome stretnutia. Už tretí rok sú spolu s nami profesori a študenti zo Židovskej univerzity v Budapešti.   V predvečer (érev)  Roš Hašana viac ako 60 ľudí sedelo na prízemí synagógy, kde po úvodnom pozdrave predsedu ŽNO v Komárne Antona Pasternáka hovoril profesor  Židovskej univerzity v Budapešti János Oláh. V úlohe kantora obidva dni sme mohli počuť  poslucháča univerzity Gábora Fináliho.Po večernej modlitbe sme pohostili prítomných v sále  Zoltána Wallensteina s kóšer večerou, ktorú pripravili v reštaurácii Carmel v Budapešti. Pretože bol pracovný deň, koncentrovali sme sa na poobedňajšie modlenie. V rámci nášho programu „Učebňa v Útulku“ sme pozvali študentov zo štyroch tried Gymnázia H. Selyeho na mimoriadnu hodinu o židovskej viere. Profesor Oláh po úvodnej prednáške odpovedal na otázky študentov, môžeme povedať, že jedna hodina skoro nestačila. Tento program koordinovala dr. Zsuzsanna Králiková. V prvý sviatočný deň sa uskutočnil tradičný Tašlich, potom v synagóge sme sa modlili poobedňajšie a večerné modlitby. Hosťom kidušu bola akademická maliarka  Miriam Neiger- Fleischmannová z Jeruzalemu, ktorá strávila sviatky vo svojom rodnom meste. V piatok na konci Roš Hašana a na začiatku Šabat Tsuva sme sa opäť stretli v synagóge kde sme sa spolu modlili, toto bola sobota kajania. Na kiduši sme uvítali hosťa zo Španielska, Oak nám rozprával o každodennom živote na ostrove Manorka.V sobotu doobeda sme pokračovali v programe „Učebňa v Útulku“. Tu mali všetci možnosť dostať odpoveď na otázky súvisiace so sobotňajšími  modlitbami.Kol Nidré, je večer pred Jom Kipurom, zároveň to bol aj Šabat, a tento rok prišli aj takí do synagógy, ktorí inokedy nie sú medzi nami. Osobitne ďakujeme našim kanadským hosťom a aj pani Ági Holczer Feuerlichtovej zo Sydney. Modlitba Kol Nidre recitovaná Gáborom Finalim nám pripomenula staré časy, János Oláh k nám prehovoril zo srdca.Poobede ako prvého pozvali k Tóre nášho najstaršieho člena Ľudovíta Knöpflera, po ňom nasledoval v zastúpení mládeže Róbert Haas, ako tretí bol pozvaný k Tóre  Anton Pasternák. Po Mazkire, modlitby Níla a Máriv už signalizovali koniec sviatku. Havdala – ktorá znamená oddelenie sviatku od všedných dní – bola bodkou za Veľkými sviatkami roku  5768.

 

A zsidó év legszebb és egyben legfélelmetesebb napjai a Nagyünnepek, Rosh Hasanah és Jom Kippur. Egy kis közösségben, mint a komáromi nagyrészt ezekre a napokra korlátozódik a zsinagóga rendszeres használata, a közös ima a találkozás házában. Harmadik éve már, hogy a budapesti Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem tanárai és hallgatói segítik hitközségünket a jeles napokon.

Kevesen vannak, vagyunk akik bíznak még abban, hogy lehet a hagyományoknak megfelelően zsidó élet városunkban. Az 5768-as Nagyünnepek újabb bizonyítékul szolgálnak erre. Nehéz és kemény szervezőmunka kezdődött már júniusban, ennek eredményeképp az ünnepek során hat alkalommal volt I´tentisztelet a Menházban, minden alkalommal minjenben tudtunk imádkozni.

Ki kell emelnünk, hogy az utóbbi években nagyot változott a komáromi közösség összetétele, ma a hívek fele érkezik városunkból (holott sokkal többen is lehetnének) az érdeklődők és a „törzstagok” másik fele Komárom-Esztergom megye településeiről (Tata, Tatabánya, Vérteskethely, Héreg) jön. Az idén átlépve a megye határain már Bicskéről és Székesfehérvárról is ellátogattak hozzánk hittestvéreink.

Erev Rosh Hasanahkor több mint hatvan ember töltötte meg szinte teljesen a zsinagóga földszintjének padsorait, Pasternák Antal elnök köszöntője után Oláh János az OR-ZsE tanára mondott bevezetőt. A kántori feladatokat Fináli Gábor, az Or-ZsE rabbihelyettes szakos hallgatója látta el mindkét ünnepen.

Az esti ima után a budapesti Carmel kft, által szállított kóser vacsorán láttunk vendégül minden megjelentet a Wallenstein Zoltán teremben.

Munkanap lévén ezúttal is a délutáni imákra koncentráltunk. A „Tanház a Menházban” sorozat keretében az ünnep első délelőttjén a komáromi Selye János Gimnázium négy osztályát hívtuk meg egy-egy rendhagyó órára, amely a zsidóságról szólt a zsinagógában. Oláh tanár úr a bevezető után a diákok kérdéseire válaszolt, szerencsére az egy óra szinte minden csoportnál kevésnek bizonyult. A programot az iskola részéről Králikné dr. Novák Zsuzsanna koordinálta. A pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben is szükséges hasonló programok szervezése.

Az első nap délutánján a hagyományos Taslich szertartásra, majd a délutáni és az esti imára került sor. A Kiddus vendége Miriam Neiger- Fleischmann festőművésznő volt Jeruzsálemből, aki szülővárosában töltötte az ünnepeket.

Pénteken, Rosh Hasanah végén, Shabat Tsuva kezdetén ismét összegyűltünk a zsinagógában, hogy a megtérés szombatján együtt imádkozzunk. A Kidduson ezúttal Spanyolországból érkezett vendégünk Oak mesélt életéről, Manorka szigetének hétköznapjairól.

Szombaton délelőtt a „Tanház a Menházban” folytatódott, ahol mindenki választ kaphatott a szombat délelőtti imákkal kapcsolatos kérdéseire.

Kol Nidré, Jom Kippur kezdete, amely egyben Shabat is volt az idén olyan embereket vonzott a zsinagógába, akik egész évben nem jönnek. Külön köszöntöttük kanadai vendégeinket és Feuerlichtné Holczer Ágit Sydneyből. Fináli Gábor Kol Nidré imája a régi idők hangulatát idézte, Oláh János beszéde ezúttal is mély üzenetet hordozott magában.

Az ünnep napjának délutánján elsőként legidősebb férfi tagunkat Knöpfler Lajos bácsit hívták a Tórához, majd a fiatalok képviseletében Haas Róbert következett, a sort harmadikként Pasternák Antal elnök zárta. A lejnolást Oláh tanár úr végezte. A Mazkir után a Neila és a Maariv imák már az ünnep végét jelezték. Az elválasztást jelző Havdala tett pontot az 5768-as év Nagyünnepeire.

Ezúton köszönjük az ünnepek megszervezésében Dr. Schőner Alfréd rektor úr (OR-ZsE), a Budapesti Zsidó Hitközség munkatársai, Szendyné Gárdos Mariann, Révné Lukács Ágnes és Gordon Gábor segítségét. Szántó György úr rugalmasságát a kóser étkezés biztosítása terén. Az I´t entiszteletek nem jöhettek volna létre Pasternák Antal és Zsuzsanna, Haas Judit és Farkas Edit segítsége nélkül.

A Komáromi Zsidó Hitközség kiemelt céljai közül egy újabb teljesült. Köszönjük mindenkinek, aki ott volt és jelenlétével tett hitet a folytatás mellett. Jövőre ugyanígy lépünk tovább.

136-137. číslo:

https://kehreg.com/hitkozsegi-hirado-spravodaj/

Prvá septembrová nedeľa ja Európskym dňom židovskej kultúry a naše mesto už siedmy rok usporiada pri tejto príležitosti programy.Ranné stretnutie židovských komunít „Ledor Vador” otváralo osem hodinový program v synagóge. Po otváracom prejave predsedu ŽNO Antona Pasternáka program moderoval Tamáš Paszternák. Medzi hosťami sme mali možnosť privítať vice primátorov dr Évu Hortai a Bélu Szabóa, pán primátor dr Tibor Bastrnák sa nemohol zúčastniť na akcii, účastníkov pozdravil listom, prítomný bol v zastúpení evanjelickej cirkvi  dr. Miroslav Hargaš a mali sme možnosť pozdraviť aj zástupcov susedných komunít z regiónu.
Predsedovia náboženských obcí hovorili o budúcnosti a o možnostiach spolupráce. Komunitu z Galanty predstavil Tibor Haas, ktorý hovoril o dôležitosti dodržiavania tradícií. Jávor Mátyás vedúci kile zo Székesfehérváru načrtol problém – nedostatok rabínov. Dr. Dušan Rybár prišiel z malej komunity z Rimavskej Soboty, hovoril a každodenných problémoch. László Einhorn – zástupca obce z mesta Tata hovoril o tom, že ako je dôležité to, že členovia malej komunity pravidelne navštevujú synagógu v Komárne. Péter Sándor hovoril o novo založenej ŽNO v meste Sopron,  bývalý predseda Tibor Villányi z Győru zdôraznil dôležitosť bohoslužieb. Na poobedňajšom programe boli prítomní aj zástupcovia ŽNO z Dunajskej Stredy a Nových Zámkov.
Rabín synagógy v Budapešti vo štvrti Lágymányos Zoltán Radnóti sa pripojil k tematike so zaujímavou počítačovou prezentáciou.Program pokračoval spoločným obedom v  Hoteli Európa. Pred obedom prítomných pozdravil veľvyslanec Izraelu akreditovaný v Bratislave Zeev Boker. Zdôraznil dôležitosť takýchto stretnutí, analyzoval kontakty Izraelu a V4, hovoril o budúcnosti.
Poobede boli plne obsadené lavice synagógy, kde ako prvá prednášala dr. Marta Zágoršeková, ktorá v akademickej prednáške analyzovala interkulturálne kontakty židovskej kultúry. Všetky poobedňajšie programy tlmočila Magda Vadászová, takže prednášky odzneli tak v slovenčine ako aj v maďarčine.
Paralelne s programom dospelých prebiehal pod vedením Andrása Paszternáka v sále   Móra Krausza aj detský program Ježko Šofár. Riaditeľ ortodoxnej školy v Budapešti dr. Gábor Balázs hovoril o rôznych smeroch v židovstve.
V sále Zoltána Wallensteina bol hosťom seriálu „Spoznajme našich susedov!” predseda obnovenej ŽNO v Soproni Péter Sándor, ktorý predstavil život komunity.

Program pokračoval v synagóge kde sa odovzdávali ceny Kehila a Kehila Haver za rok 2007. Ceny Kehila odovzdané z príležitosti Dňa európskej židovskej kultúry obdržali:  Magda Vadászová – ako uznanie za dlhoročnú dobrovoľnú prácu pri preklade Spravodaja do slovenčiny.
Dr. Vojtech Novák – za výskum a vyučovanie o Holokauste v regióne.
Tamás Sándor – predseda Spoločnosti maďarsko – izraelského priateľstva Hanny Szenes v Tatabánya za šírenie židovskej kultúry a tradícii v župe, resp. za šírenie poznatkov o štáte Izrael.
Tibor Messinger – predriekavač modlitieb zo ŽNO v Nových Zámkoch, za udržiavanie náboženských tradícií v miestnej komunite.
Ceny Kehila – haver obdržali:
Imre Andruskó – riaditeľ Gymnázia H. Selyeho, poslanec NR SR, za zavedenie výuky o Holokauste, a za zachovanie pamiatky bývalých židovských študentov.Tibor Tóth – profesor gymnázia v Šahách, za udomácnenie medzinárodných metód aplikovaných pri výuke o Holokauste, za výskumnú a pedagogickú prácu.  Poobedňajší program sa končil prekrásnym koncertom skupiny Klezmerész, ktorá pod vedením Pétera Garaiho vytvorila veselú atmosféru v synagóge. Na programe bol prítomný zástupca biskupa reformovanej cirkvi László Fazekas a riaditeľka Mestského kultúrneho centra Anna Vargová. Na komárňanskom programe Dňa európskej židovskej kultúry  bolo cca. 300 prítomných. Sme hrdí nato, že okrem Bratislavy bolo Komárno jediným mestom na Slovensku, kde bol v ten deň program.
Za realizáciu programu ďakujeme vedúcej kancelárie ŽNO Judite Haasovej, rodine Pasternákovej, Zoltánovi Kollárovi a Ferencovi Piczekovi a  za bezplatné používanie ozvučenia Mestskému kultúrnemu centru. Program podporovali: Židovský kultúrny fond z Holandska, Jewish Childs Day, VÚC Nitra, MAZSIHISZ, mesto Komárno, Zväz ŽNO a Joint.
Stretneme sa aj v budúcom roku!