A zsidó év legszebb és egyben legfélelmetesebb napjai a Nagyünnepek, Rosh Hasanah és Jom Kippur. Egy kis közösségben, mint a komáromi nagyrészt ezekre a napokra korlátozódik a zsinagóga rendszeres használata, a közös ima a találkozás házában. Harmadik éve már, hogy a budapesti Országos Rabbiképző- Zsidó Egyetem tanárai és hallgatói segítik hitközségünket a jeles napokon.

Kevesen vannak, vagyunk akik bíznak még abban, hogy lehet a hagyományoknak megfelelően zsidó élet városunkban. Az 5768-as Nagyünnepek újabb bizonyítékul szolgálnak erre. Nehéz és kemény szervezőmunka kezdődött már júniusban, ennek eredményeképp az ünnepek során hat alkalommal volt I´tentisztelet a Menházban, minden alkalommal minjenben tudtunk imádkozni.

Ki kell emelnünk, hogy az utóbbi években nagyot változott a komáromi közösség összetétele, ma a hívek fele érkezik városunkból (holott sokkal többen is lehetnének) az érdeklődők és a „törzstagok” másik fele Komárom-Esztergom megye településeiről (Tata, Tatabánya, Vérteskethely, Héreg) jön. Az idén átlépve a megye határain már Bicskéről és Székesfehérvárról is ellátogattak hozzánk hittestvéreink.

Erev Rosh Hasanahkor több mint hatvan ember töltötte meg szinte teljesen a zsinagóga földszintjének padsorait, Pasternák Antal elnök köszöntője után Oláh János az OR-ZsE tanára mondott bevezetőt. A kántori feladatokat Fináli Gábor, az Or-ZsE rabbihelyettes szakos hallgatója látta el mindkét ünnepen.

Az esti ima után a budapesti Carmel kft, által szállított kóser vacsorán láttunk vendégül minden megjelentet a Wallenstein Zoltán teremben.

Munkanap lévén ezúttal is a délutáni imákra koncentráltunk. A „Tanház a Menházban” sorozat keretében az ünnep első délelőttjén a komáromi Selye János Gimnázium négy osztályát hívtuk meg egy-egy rendhagyó órára, amely a zsidóságról szólt a zsinagógában. Oláh tanár úr a bevezető után a diákok kérdéseire válaszolt, szerencsére az egy óra szinte minden csoportnál kevésnek bizonyult. A programot az iskola részéről Králikné dr. Novák Zsuzsanna koordinálta. A pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben is szükséges hasonló programok szervezése.

Az első nap délutánján a hagyományos Taslich szertartásra, majd a délutáni és az esti imára került sor. A Kiddus vendége Miriam Neiger- Fleischmann festőművésznő volt Jeruzsálemből, aki szülővárosában töltötte az ünnepeket.

Pénteken, Rosh Hasanah végén, Shabat Tsuva kezdetén ismét összegyűltünk a zsinagógában, hogy a megtérés szombatján együtt imádkozzunk. A Kidduson ezúttal Spanyolországból érkezett vendégünk Oak mesélt életéről, Manorka szigetének hétköznapjairól.

Szombaton délelőtt a „Tanház a Menházban” folytatódott, ahol mindenki választ kaphatott a szombat délelőtti imákkal kapcsolatos kérdéseire.

Kol Nidré, Jom Kippur kezdete, amely egyben Shabat is volt az idén olyan embereket vonzott a zsinagógába, akik egész évben nem jönnek. Külön köszöntöttük kanadai vendégeinket és Feuerlichtné Holczer Ágit Sydneyből. Fináli Gábor Kol Nidré imája a régi idők hangulatát idézte, Oláh János beszéde ezúttal is mély üzenetet hordozott magában.

Az ünnep napjának délutánján elsőként legidősebb férfi tagunkat Knöpfler Lajos bácsit hívták a Tórához, majd a fiatalok képviseletében Haas Róbert következett, a sort harmadikként Pasternák Antal elnök zárta. A lejnolást Oláh tanár úr végezte. A Mazkir után a Neila és a Maariv imák már az ünnep végét jelezték. Az elválasztást jelző Havdala tett pontot az 5768-as év Nagyünnepeire.

Ezúton köszönjük az ünnepek megszervezésében Dr. Schőner Alfréd rektor úr (OR-ZsE), a Budapesti Zsidó Hitközség munkatársai, Szendyné Gárdos Mariann, Révné Lukács Ágnes és Gordon Gábor segítségét. Szántó György úr rugalmasságát a kóser étkezés biztosítása terén. Az I´t entiszteletek nem jöhettek volna létre Pasternák Antal és Zsuzsanna, Haas Judit és Farkas Edit segítsége nélkül.

A Komáromi Zsidó Hitközség kiemelt céljai közül egy újabb teljesült. Köszönjük mindenkinek, aki ott volt és jelenlétével tett hitet a folytatás mellett. Jövőre ugyanígy lépünk tovább.