A budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely ötnapos csillagtúrát szervezett Magyarországon. Az elsősorban diákok számára készült program célja az volt, hogy minden nap más-más olyan helyet keressen fel, ahol jelentős zsidó közösség élt, vagy a vészkorszak alatt fontos események történtek.

Az utolsó napon, 2007. július 6-án pénteken Dél-Komáromba, a Csillag erődbe látogatott a Pécsi Tibor és Dittel Szilvia által vezetett csapat. A résztvevőknek Botos János történész tartott előadást, majd Pasternák Antal a KZSH elnöke a komáromi zsidó közösségről beszélt.

A programról részletesen: A 437 ezer nyomában, Csillagtúra a vidéki zsidóság holokausztjának kutatására, 2007. július 2-6.

Az elmúlt két évben (2005, 2006) már szerveztünk hasonló jellegű foglalkozás sorozatokat „Régen volt, hol is volt?!” címmel, amelyek elsősorban a budapesti zsidóság történetét és vészkorszak alatti sorsát dolgozták fel. Érdekes módon a foglalkozásokat elsősorban nem zsidó származású diákok látogatták, akik a végén kinyilvánították, hogy a zsidósággal kapcsolatos előítéleteik és attitűdjeik az elfogadás és a mélyebb tolerancia felé mozdultak el.

Ezen programok sikerén felbuzdulva döntöttünk úgy, hogy kitágítva a vizsgálódás körét Budapestről induló csillagtúra formájában bejárjuk Magyarország különböző tájait. Mindenhol felkeressük a mára már többségükben eltűnt zsidó közösségek nyomait. Egyúttal a Közalapítvány céljainak megfelelően azt is bemutatjuk, hogy az adott helyen mi történt a helyi zsidósággal az 1938-45 közötti időszakban. Olyan helyszíneket választottunk, amelyek a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításához is köthetők.

A program során meglátogatjuk az eredeti helyszíneket, de emellett több visszaemlékezést is bemutatunk a résztvevőknek. A diákokat és a tanárokat egyaránt bevonjuk az adott témák feldolgozásába, különböző feladatok megoldásán keresztül. Az öt nap során kapott módszertani ötleteket a tanárok később használhatják a saját oktatási intézményükben is, így rajtuk keresztül a projectben részt nem vevő diákokat is el tudunk érni.

Első nap: a magyarországi ortodoxia nyomait kutatjuk. Miskolcon meglátogatjuk az ortodox zsinagógát és találkozót szervezünk túlélőkkel. Továbbutazva a felújított mádi zsinagógát és temetőt nézzük meg.

Második nap: a strasshofi szerelvények sorsát kutatjuk. Ellátogatunk Szegedre (zsinagóga, találkozás túlélőkkel), Makóra (a Weisz, ma Bárdos család nyomában: a Páva utcai állandó kiállításon bemutatott család) és Orosházára (zsinagógák meglátogatása és találkozás a helyi múzeum dolgozóival).

Harmadik nap: a nyugati határ felé irányuló halálmenetekkel foglalkozunk. Abda (Radnóti Miklós), Balf (Szerb Antal) és Sopron (az Alpesi Erőd építésén foglalkoztatott munkaszolgálatosok sorsa).

Negyedik nap: Singer Vali (a Páva utcai állandó kiállításon bemutatott személy) sorsának nézünk utána. Bonyhádon az elhagyott zsinagógákat, Pécsen pedig a ma is működő zsinagógát és a deportálások emléktábláját nézzük meg.

Ötödik nap: Székesfehérvárra, a Magyarországon egyik legkorábban létrejött zsidó közösség életének helyszínére látogatunk. Komáromban a Csillagerődöt nézzük meg, Tatabányán pedig a Holokauszt Emlékparkot, ahol a programon résztvevők megemlékezést tartanak a magyarországi zsidó közösségek elpusztításának emlékére.

Az öt napos programmal célunk, hogy a nem zsidó tanárokban és diákokban kialakítsuk a más kultúrák, közösségek megismerésének igényét. Őket és a zsidó diákokat egyaránt meg kívánjuk ismertetni a holokauszt előtti vidéki zsidóság világával, amelyet sajnos ma már nem láthatunk. A holokauszt alatt történtek elmondásával, bemutatásával, pedig az antiszemitizmus és rasszizmus elleni határozott állásfoglalást kívánjuk bennük kialakítani.

Pécsi Tibor