Júnová spomienková slávnosť
Už tradične sa začiatkom leta na židovskom cintoríne v Uličke Zlatého muža stretávajú spomínajúci, aby si pripomenuli udalosti z júna 1944. Prítomní – Židia i Nežidia – pri príležitosti výročia deportácií skláňajú hlavy pred najtemnejším obdobím niekoľko stáročnej miestnej židovskej komunity. Spomínajú na židovské zákony, ktoré obmedzovali a sťažovali každodenný život židovskej obce, na povinné nosenie žltej hviezdy, na transporty, ktoré nasledovali po zhromaždení do geta a ktoré smerovali do Osvienčimu.
Smútočná modlitba znejúca cintorínom, príhovory a kahance zapálené pri pamätnej tabuli v synagóge a priateľské stretnutia nie sú len o obetiach. Porozprávané príbehy nedovoľujú zabudnúť na prekvitajúci židovský život pred druhou svetovou vojnou: na budovanie komunity prostredníctvom mládežníckych, športových, vysokoškolských či ženských spolkov, na náboženský život v troch, počas sviatkov zaplnených synagógach, na boj v záujme zachovávania tradícií a na čulý kultúrny život.
Okrem spomienok na minulosť sú tieto nedele zároveň aktom úcty pred tými, ktorí po prežití hrôz, po strate rodinných príslušníkov, rodičov, detí či manželov začali nový život či už doma v Komárne, alebo v inom kúte sveta.
Podobne ako v čase povodní v roku 2013, aj tohtoročnú spomienkovú slávnosť presúvame na jeseň v záujme ochrany zdravia každého z nás a z dôvodu cestovných obmedzení týkajúcich sa tých, ktorí na pietny akt prichádzajú z veľkých diaľok.
Čo iné si v súčasnej situácii môžeme želať, ako to, aby čo najskôr nadišiel čas, keď sa môžeme opäť bez obáv stretnúť na cintoríne, otvoriť dokorán dvere Menházu pred záujemcami o našu kultúru a tradície.
Židovská náboženská obec v Komárne
Júniusi emlékezés
Évtizedes hagyomány, hogy a nyár kezdetén összegyűlnek az emlékezők az Aranyember utcájában található zsidó temetőben, hogy felidézzék az 1944 júniusában lezajlott eseményeket. A helyi izraelita közösség évszázadokon átívelő történetének legsötétebb korszaka előtt hajtanak fejet a jelenlévők – zsidók és nem zsidók – a deportálások évfordulóján. Visszaemlékeznek a hitközség tagjait sújtó, mindennapi életüket korlátozó és nehezítő zsidótörvényekre, a sárga csillag viselésére és a gettóba zárást követő, Auschwitzba induló transzportokra.
A temetőben felcsendülő gyászima, az elhangzó beszédek, a rendezvény második részében a zsinagógai emlékműnél meggyújtott mécsesek, baráti találkozók, nemcsak az áldozatokról szólnak. Az elmesélt történetek nem engedik, hogy feledésbe merüljön a második világháború előtti virágzó zsidó élet: az ifjúsági, sport, főiskolás, női egyletek közösségépítő munkája, az ünnepekre megtelő három zsinagóga hitélete, a tradíciók fenntartásáért tevékenykedők küzdelme, a kulturális élet pezsgése.
A múlt felidézése mellett ezek a vasárnapok egyben tisztelgések is azok előtt, akik a borzalmak átélése, a családtagok, szülők, gyermekek, házastársak elvesztése után újrakezdték, akár idehaza Komáromban, akár a nagyvilág bármely szegletén.
A 2013-as árvízi veszélyhelyzethez hasonlóan, az idei megemlékezést őszre halasztjuk, mindannyiunk egészségének védelmében és a messziről erre az alkalomra hazatérők utazási korlátozásai miatt.
Mi mást kívánhatunk a jelenlegi helyzetben, jöjjön el újra, mihamarabb az idő, amikor ismét – félelmek nélkül – tudunk összegyűlni a temetőben, szélesre tárhatjuk a Menház kapuját a kultúránk és hagyományaink iránt érdeklődők előtt.
Komáromi Zsidó Hitközség