Sávuot a Tóra-adás ünnepe

tizparancsolat.jpg

2007. május 23-24.Sávuot, a Tóra-adás ünnepe, Izraelben egy, a világ más részén, így Magyarországon kétnapos ünnep. Az ünnep ötven nappal van Peszách után. A sávuot szó szerint a Hetek Ünnepe, mivel pontosan hét héttel van Peszách után, és megegyezik az Ómer-számlálás 49 napját követő ötvenedik napjával. Innen a magyar “Pünkösd” elnevezés, ez a görög “Pentakosion” = ötven szóból származik. Sávuot éjszakáját ébren töltjük és a Tórát tanulmányozzuk. Ez köt össze bennünket a Színáj hegyi Tóra-adás emlékével. A Tórában egyrészt, mint a “gyülekezés ünnepe” (áceret), másrészt a “Zsengék bemutatásának ünnepe” (chág hábikurim) van megemlítve, de legfőképpen a Tóra-adás ünnepének tartják. Ezen a napon olvassák fel a Tíz Parancsolatot a zsinagógában.

Az Egyiptomból csodálatos módon kiszabadult gyülevész rabszolgahad néppé-nemzetté válásának legfontosabb tényezője nem a fizikai szabadulás volt. A megszabadult nép még nem tudta mit kezdjen a számára idegen fogalommal, a szabadsággal. Így következett azután a 40 évi vándorlás a sivatagban, mely alatt kihalt az egykor rabszolgaságban élt nemzedék, és egy új, fogékony generáció népesítette be az Ígéret Földjét. Zsinagógáinkban ezen a gyönyörű zarándokünnepen zöld szín dominál, virágokba öltöztetjük imahelyeinket. Emlékezünk elhunyt szeretteinkre, mázkir imádságot tartunk. Hág száméách.

 

Verő Tamás, budai rabbi

Purim – vallásunk legvidámabb ünnepe (2007. március 4. )

purim0.jpg

 

Purim (héber, perzsa eredetű szó) jelentése: sorshúzás. Ádár 14-én, 15-én tartandó emléknap. Eszter könyvét olvassuk fel, amelyet egy kézzel írt tekercsből (Megillából) rituális dallamokkal fennhangon recitálunk. A perzsa Ahasvéros király uralkodása alatt főemberének, Hámánnak meghiúsult szándéka, a zsidók nép maradéktalan, teljes fizikai megsemmisítése. „Az első hónapban – ez Niszán hava –Ahasvéros király uralkodásának tizenkettedik esztendejében pur-t – ez a sors – vetettek Hámán előtt, napról napra és hónapról (hónapra haladva egészen) a tizenkettedik hónapig – ez Ádár hava. A sors e hónap 13. napját jelölte ki. Bővebben…

Apró lángok nagy fényesség!

chanuka.jpgMiért ünnepeljük a Chanukkát? Mert a bölcsek ezt taníttatták: Kiszlév 25-én kezdődik Chanukka nyolc napja, amikor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. Miért? Mert a pogányok egykor betörtek a szentélybe, megfertőzték a szent olajat. Amikor pedig a Hasmoneusok legyőzték őket, nem találtak többet, mint egyetlen olajos korsót, mely a főpap pecsétjével volt lepecsételve. Bár ez csak egy napi olajat tartalmazott, mégis csoda történt és nyolc napon át égett. Esztendőre rá ünneppé avatták e napot és zsoltárszóval, hálaénekkel magasztalták Istent. (Talmud Sabbat 21 b.) Bővebben…

Mi Kamo’ha Ba-elim Hachem…

chanuka.jpgA hagyomány szerint ebből a bibliai sorból áll össze az az akrosztichon, amely a szabadságharc vezérének, Júdának és családjának lett a neve. Jól ismerjük e nevet: Makabi. A vers Mózes II. könyvéből való, és így szól: „Ki hasonlít hozzád az istenek közül?” S valóban, ki hasonlítható még az Örökkévalóhoz, aki csodát tett a maroknyi szabadságharcossal, akik így győzedelmeskedhettek a szír-görög hódítok felett. S ott volt még a bálványokkal tisztátalanná tett Szentély, amit meg kellett tisztítani. A szertartáshoz kóser olaj szükségeltetett, hogy a Templom menorájában a fényt meggyújthassák, és felavassák a Szentélyt. Ám csak egy napig elegendő főpapi pecséttel ellátott olajat találtak. S újra csoda történt, hisz’ az egy napnyi olaj nyolc napon keresztül szolgáltatta a fényt. Így elegendő idő volt a Szentély megtisztításához. Bővebben…