Rólunk írták: ,,AZ ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁRA MANAPSÁG NEM ADOTTAK A FELTÉTELEK´´

A komáromi zsinagóga idén volt 110 éves. A közelmúltban komolyabb felújítás alatt állt, a Kárpótlási Alaptól pályázat útján kétmillió koronát szerzett a Zsidó Hitközség. Felújították a tetõszerkezetet, belülrõl megtörtént az épület tatarozása, helyére került a régi, értékes csillár is. Rekonstruálták a Menházat is, amelyben a zsidó hagyományokat fogják ápolni. A felújítások sorának azonban még koránt sincs vége, az épület külsõ tatarozását is el szeretnék végezni. Ebbõl az alkalomból készítettünk összeállítást a komáromi zsidóság történetének fõbb mozzanatairól, illetve a jelenlegi hitközség életérõl.A zsidóságra mindig is úgy tekintett a történelem, mint akik célpontjai lehettek a hatalmasságoknak. Manapság nem tartozik a népszerű vallások közé, a komáromi hitközség tagjainak száma is vészesen fogy. Az itteni zsidóságban élõ vallási öntudatról a Komáromi Zsidó Hitközség elnökét, Paszternák Antalt kérdeztük.

– Hány aktív tagja van jelenleg a hitközségnek?

– Megközelítõleg 60 tagja van, az is inkább az idõsebb generációból kerül ki. Fiatalokból alig akad egy-kettõ. A tagságot nem mondhatom aktívnak, bár két fiam mindent megtesz a vallási élet felpezsdítése érdekében. Mindketten elvégezték a budapesti Rabbiképzõ Zsidó Egyetem liturgiatörténeti szakát, hogy a hitközséget gazdagítani tudják tudásukkal.

– Dél-Komáromban élnek még zsidók?

– Tudomásom szerint Komárom-Esztergom megye az egyetlen Magyarországon, ahol nincs működõ hitközség. Az utóbbi években ezért felvettük a kapcsolatot a Komáromban, Tatán, Tatabányán élõ zsidókkal, akik ellátogatnak rendezvényeinkre.

– Hogyan éli meg manapság az itteni zsidóság a hitét?

– Nálunk csak világi vezetés van, rabbi, aki a szertartásokat végzi, hosszú évtizedek óta nincs. Egy működõ hitközségben ugyanis legalább tíz férfinak kell jelen lenni a szertartáson, ezt pedig a város területérõl nem tudjuk öszszeszedni. A szertartások egyre ritkábbak, és leginkább csak a temetésekre korlátozódnak. A vallási ünnepeket azért megtartjuk, és különféle rendezvényeket is szervezünk.
– Milyen a kapcsolatuk más vallásokkal?

– Szerencsére egyre jobb, az ünnepségünkön például jelen voltak más vallás képviselõi és elöljárói. Eddig az evangélikus egyházzal szinte semmilyen kapcsolatunk nem volt, az új lelkésszel azonban már jó a kommunikáció.

– Ön szerint mi az oka annak, hogy stagnál a hitközség? Nem elég “divatos” vallás a zsidó?

– Egyszerűen csak elfogy a létszám. Nekünk sem használt az elmúlt negyven év, a zsidó vallás ráadásul nagyban különbözik a többitõl. Az elõírások betartására pedig nem adottak a feltételek.

– Miben látja a kiutat?

– Csak úgy lehetne elérni fejlõdést, ha zsidó családok települnének Komáromba. E nélkül kihal a közösség. Véleményem szerint erre lehetõség ma nincs, de szerencsére a fiaim nem ennyire pesszimisták. Legalább az emlékeinket szeretnénk addig is megõrizni, így például a zsidó temetõt rendbe tenni. A gond csak az, hogy még a hozzátartozók sem tartják rendben a sírokat, hiszen sok elhunytnak már nem élnek a leszármazottaik.

Delta, Szöveg:Czigler Mónika
Fotó: archív