A magyarországi Keresztény-Zsidó Társaság 1991 januárjában alakult meg Budapesten az ún. rendszerváltást követően. A vallásközi dialógus, párbeszéd ezen időpontig Magyarországon általában ismeretlen valami volt, a kérdéskör létét a Keresztény-Zsidó Társaság vitte be a társadalmi tudatba. Rendszeres tevékenységével, havonta Budapesten és szerte az országban előadásokat, rendezvényeket, konferenciákat, kulturális rendezvényeket szerveznek, jelentős programsorozatot tudhat maga mögött a tizenöt éves szervezet. A Keresztény-Zsidó Társaság tagja a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanácsnak (ICCJ) is. Egy évtizede vesz részt annak munkájában és az elmúlt években hozzákezdett Közép-Kelet-Európai programjának megvalósításához is. Ennek keretében tartották meg Budapesten, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen az „I. Közép-Kelet-Európai Keresztény-Zsidó Konferenciá”-t 2006. nov. 27-28-án.

 

A kétnapos konferencia a Keresztény-Zsidó Társaság, az Evangélikus Hittudományi Egyetem és a Goldziher Intézet égisze alatt jött létre. Megnyitójában, CSEPREGI Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy egyetemük mindig nyitott volt a vallásközi párbeszéd irányába. Csepregi Zoltán rektor egyébként maga is avatott ismerője a kérdéskörnek, hiszen antiszemitizmusról, vérvádakról írt könyve nemrég jelent meg Budapesten. A Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke, FABINY Tamás evangélikus püspök megnyitójában fontosnak tartotta a nemzetközi nyitást, különösen régiónkban. Fabiny Tamás püspökként az egyetlen a magyarországi püspökök között, beleértve a katolikus, és protestáns felekezeteket is, aki a kérdéskörnek szakértője, doktori disszertációját is ebben a tárgykörben írta meg. Az első nap elnöke CSERNÁK István, metodista szuperintendens volt. A Keresztény-Zsidó Társaság nagy hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak az ún. nagy létszámú, de a kisebb létszámú keresztény egyházak, felekezetek felé is kiterjessze a vallásközi kapcsolatok ügyét.

 Az első előadó Helmut NAUSNER, az Osztrák Keresztény-Zsidó Társaság elnöke volt, aki az ICCJ 2006. évi bécsi konferenciáját értékelte. A 2006. július elején Bécsben megtartott konferencia, a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács rendes évi konferenciája volt. A konferenciának jelentős előadója volt John Pawlikowski, chicagoi katolikus teológiai professzor, az ICCJ elnöke, teológiai szempontból kitűnő előadást tartott. A konferencián egyik jelentős kérdéskör volt Izrael napi politikájának megítélése, vagyis a kódolt antiszemitizmus jelensége a világban. Tehát Izrael napi politikájának bírálata adott esetben egy új antiszemitzmus-forma lehet.  A legnagyobb érdeklődést a Kelet-Európai régió megnyilatkozása váltotta ki, mert eltérően az általában idősebb generációnak helyt adó konferenciától, itt szlovák, cseh, magyar és bosznai térségből fiatalok jelentek meg. Jelentős volt az iszlámmal való problémakör felvetése is. A Keresztény-Zsidó Társaság Magyarországon elsőként a világon egy Zsidó-Keresztény-Iszlám Vallástudományi Szabadegyetemet működtet.

Nov. 28-án adott elő Markus HIMMELBAUER, az Osztrák Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára, aki az 50 éves az Osztrák Keresztény-Zsidó Társaságot mutatta be. Ismertette, hogy Olaszországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Ausztriában is bevezették a zsidósággal foglalkozó napot a keresztény egyházak Ökumenikus Imahetének első, kezdő napján. Szorgalmazzák továbbá, hogy a keresztény istentiszteleteken az ószövetségi szövegrészleteket mindig és ne csak tetszés szerint olvassák fel. Nem tartják helyesnek, hogy egyes keresztény csoportok átvesznek zsidó liturgikus elemeket, vagy ünnepeknek a megtartását. Ezek a párbeszéd kisiklásaiként értelmezhetők.

Ivan KOLIN, a Kassai Zsidó Hitközség elnöke  és PASZTERNÁK Tamás, a Komárnoi Zsidó Hitközség koordinátora „Zsidók és nemzsidók Szlovákiában: múlt és jelen” címmel tartottak előadást. Ivan Kolin előadásából egy igen színes és gazdag kép bontakozott ki. Egy komoly és jó együttműködést építettek ki a Kassán a keresztény egyházak felé, akikkel együttműködve közös rendezvényeket tartanak, pl. utazást Izarelbe. Elmondta azt is, hogy az antiszemitizmus nem lefutott jelenség Szlovákiában sem, ezen a téren van mit tenniük még az egyházaknak is. Paszternák Tamás Édesapja nyomdokain járva, testvérével egy évtizede komoly munkát végez a komárnói zsidó közösség megmaradásáért és hitéletének továbbviteléért. Itt is igen jelentős és komoly kapcsolatokat ápolnak, rendszeres tartanak közös szervezésben rendezvényeket a komárnói keresztény egyházakkal, illetve világi intézményekkel. Jelentős kölcsönkapcsolatokat ápolnak a magyar neológ rabbikarral, de ugyanígy pl. az osztrák zsidó közösséggel is.

A romániai zsidó közösséget Ionel SCHLESINGER, az Aradi Zsidó Hitközség elnöke és RÓTH Tibor, a Brassói Zsidó Hitközség elnöke képviselte. Bemutatták a romániai zsidóság múltját és jelenét. Schlesinger elnök úr jelentős munkáról számolt be, melyet Arad zsidó és nemzsidó lakosai között végeznek, és sok közös rendezvény, illetve együttműködési szál jelzi életüket. Létrehoztak egy judaisztikai kutató intézetet is, melynek jeles előadói vannak, így a Debreceni Hitközség elnöke, Halmos Sándor is, az ORZSE docense. Róth Tibor elnök úr vetítettképes előadásban rajzolta meg a romániai zsidóság történetét és jelenét, különös tekintettel a holocaustra, kitérve a korábbi időszak romániai holocausttörténetének meghamisítóira is.

 A Keresztény-Zsidó Társaság elnökségi tagja HARSZTI György, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanszékvezető professzora „A magyar zsidóság története: 1945-1956” címmel tartott kitűnő előadást, mely a sokat vitatott és kevéssé feldolgozott magyar zsidó történelem egy szakaszát mutatta be hitelesen. Ez egyben alkalom volt emlékezni az 56-os magyar forradalomra és szabadságharcra is.

HALMOS Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, aki a második nap elnöke volt, hangsúlyozta a Kárpát-medencében élő zsidóság összefogásának szükségességét és ismertette a hetedik éve megrendezett Debreceni Határon-túli Zsidó Hitközségek Nemzetközi Konferenciáinak eredményeit. Jutta HAUSMANN, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora, a Goldziher Intézet ügyvezető igazgatója „Zsidók és nemzsidók együttélésének esélyei Közép-Kelet-Európában a harmadik évezred kezdetén” címmel tartott előadásában különösen fontosnak tartotta azt, hogy egy régió megismerje egymást, tapasztalataikat átadják és együtt folytassák közös sorsuk alakítását. Zárszavában SZÉCSI József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára „A vallás biztonságpolitikai kockázatai” címmel arról beszélt, hogy meg kell fontolni, hogy milyen teológiát gyárt egy vallás, milyen programokat dolgoz ki, mert pl. a teológiai antijudaizmus a politikai antiszemitizmuson át a holocausthoz vezetett, de egy át nem gondolt pápai megnyilatkozás, XVI. Benedek pápa regensburgi beszéde is pl. földindulást indított el az iszlám világban. Beszélt továbbá arról, hogy az osztrák testvérszervezet néhány programpontját megfontolandónak tartja Magyarországon is, és javaslatot terjeszt be a legközelebbi elnökségi ülésen arról, hogy Magyarországon is legyen a keresztény egyházakban az ökumenikus imahéthez hasonlóan egy „keresztény-zsidó párbeszéd” nap, illetve kérni fogják a keresztény egyházakat, hogy istentiszteleteiken az ószövetségi részleteket ne csak néha olvassák fel, hanem mindig. Nem tartja továbbá ő sem helyesnek, hogy keresztények egyes zsidó vallási szokásokat felvegyenek, vagy bizonyos zsidó ünnepeket megtartsanak, hanem mindenki élje saját identitását és

azt alakítsa jobbá elvi és gyakorlati síkon egyaránt.

Az első nap délutánján LAZAROVITS Ernőnek, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének külügyi osztályvezetőjének vezetésével a konferencia résztvevői megtekintették a Budapesti Dohány utcai Zsinagógát és a Holocaust emlékparkot valamint Carl Lutz emlékművét a Rumbach Sebestyén utca elején, ahol a metodista diplomata tevékenységét CSERNÁK István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense ismertette. A konferencia befejezéseként a Parlamentben BALOG Zoltán, országgyűlés képviselő, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke fogadta. A közel egy órás eszmecserében a résztvevők vázolták Magyarországnak és a Kárpát-medence országai összefogásának szükségességét a vallásközi kapcsoltok közös alakításában, melynek pozitív társadalmi és politikai következményei lehetnek. Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára sajnálatosnak tartotta azt, hogy a magyarországi keresztény-zsidó párbeszéd társadalmasítását érdemben nem támogatja a magyar kormány és parlament, és az megreked a vallás- és államközi protokoll érdekszférájában. A konferencia résztvevői kinyilvánították a következő 2007. évi budapesti konferencia megtartásának  szükségességét.

Szécsi József

a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára