Pészach 5767

pesach.jpg

 

Pészach ünnepe 2007. április 2-án kezdődik (Erev Peszach). A főünnepi napok április 3. kedd és áprils 4. szerda. A második széder este, melyet Komáromban közösen ünneplünk, 3-án kedden van. Április 5-8-ig (csürörtöktől vasárnapig) félünnepek. Az utolsó két főünnepi nap április 9. és 10. (hétfő, kedd).

 

Április 3-án (Peszach főünnep), 6-án (munkaszüneti nap) és 10-én (Peszach főünnep) a KZSH titkársága ZÁRVA tart!

 

A zsidó temető az alábbi napokon nem látogatható:

április 3-4. (kedd- szerda)

április 7. – Shabat

április 9-10. (hétfő-kedd)

Gondolatok Peszach ünnepe elé!

pesach.jpg

„Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészachot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rabszolgái, követtük Mózest az ismeretlenbe, a sivatagba, fel egészen a Színáj hegyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.

A széder átformált minket. Azon az estén apám élvezte, hogy királyi hatalommal bír. Anyám – aki bájosabb volt, mint valaha – királynő volt; mi gyermekek, hercegek. A látogatók pedig – az utazók és a koldusok, akiket mi hívtunk ünnepi asztalunkhoz – titkok tudóinak hírnökei, álruhába öltözött hercegek voltak.Hogy is tudnám nem szeretni azt az ünnepet, mely már a széder előtt jól kezdődött. Heteken keresztül vártunk, készültünk rá.

A házat ki kellett takarítani, a könyveket kivitték az udvarra, hogy leporolják. A rabbi tanítványai segítettek maceszt készíteni. A Pészach a tél végét, a tavasz diadalát hirdette. Bővebben…

Ha én pészachra gondolok…

pesach.jpg

Amikor a „Pészach” szót hallom,  a tavasz, a tavaszi érzések, a természet újjáéledése jut eszembe. Izraelben lassan az aratás ideje kezdődik.

Amikor a „Pészach” szót hallom, vallásos dédnagymamámra gondolok, aki mesélte, hogyan takarították ki a lakást az ünnepre.  A széder estén az egész család a csodálatosan megterített asztalnál gyűlt össze, azzal a készlettel terítettek, melyet csak évente egyszer, pészachkor használtak. Elmesélte, hogyan kóserolták ki az edényt az ünnepre, hogyan távolítottak el minden kovászost a lakásból.

Dédnagymamám  mesélt, arról is, hogy a széder szó rendet jelent, ami azzal kapcsolatos, hogy ezen az estén minden szigorú rendben zajlik.

Egy budapesti széder estén megfigyeltem mindent, amit lehetett, az események pontos sorrendjét, érdekes volt számomra a kivonulás története. Emlékeimben él, amit a maceszről mondtak, illetve a chrajszesz jelentése. Egy barnás keverék, almából, dióból, borból, ez szimbolizálja a maltert, melyet a zsidók kevertek a fáraónak.

Pészach nemcsak a tavaszt, az újjáéledést és a jó ételeket jelenti, hanem egyben emlékezést dédnagymamámra is.

 

Niki Losonczi (Bécs)

Németől fordította: PT

 

Komáromi Pedagógia Napok 2007

komarno.jpg

A Komáromi Pedagógiai Napok zárónapján, március 2-án a Selye János Gimnázium aulájában Kovács Tamás, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely csoportvezető történésze adott elő „Komárom és a Holokauszt” címmel.

Andruskó Imre az intézmény igazgatója pár héttel ezelőtt a KZSH ENSZ Holokauszt napi rendezvényén figyelt fel az előadóra és hívta meg a pedagógiai rendezvényre.

A gimnázium csodálatosan felújított dísztermében főleg az iskola diákjai alkották a közönséget. Králikné dr. Novák Zsuzsanna tanárnő az iskola nevében üdvözölte a megjelenteket.

A háromnegyed órás időkeret szűknek bizonyult a vészkorszak idejének felvázolására, majd a speciálisan Komáromhoz kötődő események ismertetésére. A diákok és a pedagógusok számos kérdést intéztek a történészhez. A KZSH nevében Paszternák Tamás koordinátor a Menházat ábrázoló képeslapokkal ajándékozta meg a jelenlevőket.

Az iskola igazgatója a KZSH-val az oktatás területén kialakított jó kapcsolatot szeretné tovább folytatni iránt, az intézmény  Kovács Tamást is visszavárja.

PT

Sadchenolni a rebecen feladata… beszélgetés Verő Bán Linda budai rebecennel

tizparancsolat.jpg

31 éves vagyok, egész kiskorom óta vonzódom a zsidó közösségi élethez. Művészettörténet szakon végeztem a Héber Egyetemen, Jeruzsálemben, majd egy évet Stockholmban töltöttem a Paideia nevű iskolában, ahol európai zsidó kultúrát tanultam a legkülönbözőbb megközelítésekből (mindenkinek szívből ajánlom a helyet: info: www.paideia-eu.org). Már 5 éve vagyok a Frankel Leó utcai zsinagóga rebecenje (Verő Tamás budai rabbi felesége), 3 éve vezetem a Hillel Alapítványt (www.hillel.hu).

Több éve vezeted a Hillel Alapítványt, melyek a szervezet fő céljai, tevékenysége?

Az alapítvány tevékenységi köre igen szerteágazó. Egy cél lebeg a szemünk előtt, amikor egy-egy projektbe kezdünk: biztosak legyünk benne, hogy amit csinálunk az hasznos, az adott célcsoport igényeit és a zsidó közösség épülését szolgálja.

Zsidó társközvetítéssel is foglalkozol, milyen formában?

A sadchenolásnak, vagyis társközvetítésnek hosszú múltja van a zsidóságban. Persze ilyenkor mindenkinek egyből Yente jut eszébe, aki Tevje, a tejesember 5 szép lányának igyekszik férjet találni, több-kevesebb sikerrel. Ezért legtöbbször igen meglepő tekintetekkel találkozom, amikor a személyes találkozásra kerül sor, mert tudat alatt arra számítanak, hogy egy kendős néni fogja fogadni őket… (aki nem ismerne, annak elmondom: nem vagyok az…).  Bővebben…