SUŽM – budúcnosť židovstva na Slovensku

/ editor

2006_0910zsken0331.JPG

 

Zuzana Kizáková je predsedníčka Slovenskej únie židovskej mládeže. Narodila sa v Galante. Má 21 rokov a študuje žurnalistiku na Filozofickej fakulte v Bratislave. V Slovenskej únii židovskej mládeže je aktívna už 3 roky, okrem toho 4 roky pôsobila ako madricha v medzinárodnom židovskom tábore v Szarvasi. Absolvovala niekoľko vzdelávacích tréningových seminárov na prácu s mládežou, na svojom konte má už niekoľko zorganizovaných seminárov a kultúrnych akcií pre židovskú mládež.  

Aké sú cieľe SÚŽM? Pre akú vekovú skupinu organizujete akcie?

SÚŽM zjednocuje židovskú mládež od 15 do 35 rokov na Slovensku, najaktívnejšou skupinou sú však mladí okolo 20 rokov. Našim prvoradým cieľom je udržiavať a súčasne rozvíjať židovskú kultúru a tradície prastarých predkov. Bővebben… →

EMLÉKKÉPEK

/ editor

komarno.jpg

 

Gyermekkoromban azt se tudtam, ki a zsidó, ki nem az. A pajeszos szakállas bácsikat kicsit megmosolyogtuk, de mindig elfogadtuk. A hozzám hasonló egyszerű ember szívében sosem volt gyűlölet, vagy megkülönböztetés.

 

Apai nagyszüleim Gyöngyösön éltek. Házuk és mindenük 1917-ben odaégett. Nagyapám szegény iparos ember volt, aki az első világháborúban frontharcos, majd hadifogoly. Nagymamám mosásból-varrásból taníttatta két tehetséges fiát, a katolikus egyház segítségével. Az egyikből katolikus pap, a másikból (édesapámból) kántortanító lett az egri iskolákat követően.

Fabriczius János nagybátyám a Borsod megyei Csokvaományba került plébánosnak. Nagymamám 1936-ban kelt levelében írja: „Az új papot a bíró, a kántor és a sachter fogadja a faluban ünnepi köszöntéssel…” Bővebben… →

Zsidónak lenni Tatabányán

/ editor

adam.jpg

beszélgetés Ádám Róbert Jánossal,  a tatabányai Szenes Hanna Magyar Izraeli- Baráti Egyesület titkárával 

 

Biológus és környezetvédelmi szakmérnök végzettségem van, s bár mindig ezeken a szakterületeken dolgoztam, el-elkalandoztam a humán terület felé is. Voltam szabadúszó újságíró, jelent meg könyvem Tatabánya történetéről, sőt írással kapcsolatos elképzeléseim a továbbiakra nézve is vannak.

Számos dolog érdekel, sok területen dolgozom: Külkapcsolati tevékenységem folytán sokat utazom, de vezetem a helyi vízisport és a történelmi íjászattal foglalkozó egyesületeket is. Ez utóbbiban két felnőtt fiamra is számíthatok.

Világ életemben konzervatív világnézetű, vallásos voltam, s kerestem az ilyen közösségeket, eseményeket, így kerültem Sándor Tamás barátommal is kapcsolatba. Szerencsés találkozás volt ez, mely aztán új lendületet adott a helyi zsidó és a zsidóság iránt érdeklődő nem zsidó közösségnek is.  

 

Mi a Szenes Hanna Magyar-Izrael Baráti Egyesület küldetése?

  Bővebben… →

Komáromban történt – Beszámoló a Komáromi Zsidó Hitközség ENSZ Holokauszt napi rendezvényéről

/ editor

komarno.jpg

A második ENSZ Holokauszt napon első alkalommal került sor rendezvényre városunkban. Célunk az volt, hogy megszólítva Komárom és a régió polgárait nyíltan beszéljünk a Soá időszakáról, felszínre kerüljenek olyan témák, amelyek eddig tabunak számítottak. A fél kettőre meghirdetett kezdésre megtelt az előadóvá átalakított Wallenstein Zoltán terem. 

A délután első előadója Kovács Tamás, a budapesti Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékhely csoportvezető történésze volt, aki „Komárom és a Holokauszt” címmel adott összefoglalót a korszak történéseiről.  Előadásából kerek képet kaphattak az érdeklődők az események egymást követő láncolatáról. Ezt  követően dr. Novák Tamás a KZSH tagja, városi képviselő, a téma kutatója érdekes helyi tényekkel egészítette ki az elhangzottakat, majd Ing. Ladislav Urban túlélő és Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója, a szlovák parlament képviselője hozzászólása következett.

Bővebben… →

Rólunk írták: Megemlékeztek a holokauszt emléknapjáról Révkomáromban is

/ editor

menhaz.jpg

A holokauszt nemzetközi emléknapján vasárnap a szlovákiai Révkomáromban is megemlékeztek a városból elhurcolt zsidó áldozatokról. Révkomáromból és a környező falvakból 1944 nyarán két transzport indult el a haláltáborokba.

-Mintegy 2500-3000 tagunkat veszítettük el a második világháború alatt. Utána már csak nagyon kevesen tértek vissza, így a városunkban és környező falvakban élőkkel együtt a hitközségnek ezek után már csak 4-500 tagja volt, de 1947-48-ban a legtöbbjük új hazát választva Izraelbe vándorolt. Ma körülbelül hetvenen vagyunk a hitközségben – mondta a megemlékezés után Paszternák András, a hitközség munkatársa, az emléknap egyik szervezője.Paszternák hozzátette: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy közösségünk elpusztított tagjainak emlékét méltó kegyelettel ápoljuk: iskolákban és közösségi rendezvényeken tartunk emléknapokat, mert úgy gondoljuk, hogy nyilvánosan beszélni kell arról, mi is történt akkor emberek és emberek, szomszédok és szomszédok, barátok és barátok között. Bővebben… →