Gondolatok Peszach ünnepe elé!

március 27, 2007 / editor / Hozzászólás

„Mint a legtöbb zsidó gyerek, én is a Pészachot szerettem a legjobban. Fennkölt és vidám ünnep. Mint a fáraó rabszolgái, követtük Mózest az ismeretlenbe, a sivatagba, fel egészen a Színáj hegyig. Hívása a szabadság felé erősebb volt, mint a félelem.

A széder átformált minket. Azon az estén apám élvezte, hogy királyi hatalommal bír. Anyám – aki bájosabb volt, mint valaha – királynő volt; mi gyermekek, hercegek. A látogatók pedig – az utazók és a koldusok, akiket mi hívtunk ünnepi asztalunkhoz – titkok tudóinak hírnökei, álruhába öltözött hercegek voltak.Hogy is tudnám nem szeretni azt az ünnepet, mely már a széder előtt jól kezdődött. Heteken keresztül vártunk, készültünk rá.

A házat ki kellett takarítani, a könyveket kivitték az udvarra, hogy leporolják. A rabbi tanítványai segítettek maceszt készíteni. A Pészach a tél végét, a tavasz diadalát hirdette. Bővebben… →

Ha én pészachra gondolok…

március 27, 2007 / editor / Hozzászólás

Amikor a „Pészach” szót hallom, a tavasz, a tavaszi érzések, a természet újjáéledése jut eszembe. Izraelben lassan az aratás ideje kezdődik.

Amikor a „Pészach” szót hallom, vallásos dédnagymamámra gondolok, aki mesélte, hogyan takarították ki a lakást az ünnepre. A széder estén az egész család a csodálatosan megterített asztalnál gyűlt össze, azzal a készlettel terítettek, melyet csak évente egyszer, pészachkor használtak. Elmesélte, hogyan kóserolták ki az edényt az ünnepre, hogyan távolítottak el minden kovászost a lakásból.

Dédnagymamám mesélt, arról is, hogy a széder szó rendet jelent, ami azzal kapcsolatos, hogy ezen az estén minden szigorú rendben zajlik.

Egy budapesti széder estén megfigyeltem mindent, amit lehetett, az események pontos sorrendjét, érdekes volt számomra a kivonulás története. Emlékeimben él, amit a maceszről mondtak, illetve a chrajszesz jelentése. Egy barnás keverék, almából, dióból, borból, ez szimbolizálja a maltert, melyet a zsidók kevertek a fáraónak.

Pészach nemcsak a tavaszt, az újjáéledést és a jó ételeket jelenti, hanem egyben emlékezést dédnagymamámra is.

Niki Losonczi (Bécs)

Németől fordította: PT

Komáromi Pedagógia Napok 2007

március 11, 2007 / editor / Hozzászólás

A Komáromi Pedagógiai Napok zárónapján, március 2-án a Selye János Gimnázium aulájában Kovács Tamás, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely csoportvezető történésze adott elő „Komárom és a Holokauszt” címmel.

Andruskó Imre az intézmény igazgatója pár héttel ezelőtt a KZSH ENSZ Holokauszt napi rendezvényén figyelt fel az előadóra és hívta meg a pedagógiai rendezvényre.

A gimnázium csodálatosan felújított dísztermében főleg az iskola diákjai alkották a közönséget. Králikné dr. Novák Zsuzsanna tanárnő az iskola nevében üdvözölte a megjelenteket.

A háromnegyed órás időkeret szűknek bizonyult a vészkorszak idejének felvázolására, majd a speciálisan Komáromhoz kötődő események ismertetésére. A diákok és a pedagógusok számos kérdést intéztek a történészhez. A KZSH nevében Paszternák Tamás koordinátor a Menházat ábrázoló képeslapokkal ajándékozta meg a jelenlevőket.

Az iskola igazgatója a KZSH-val az oktatás területén kialakított jó kapcsolatot szeretné tovább folytatni iránt, az intézmény Kovács Tamást is visszavárja.

Sadchenolni a rebecen feladata… beszélgetés Verő Bán Linda budai rebecennel

március 11, 2007március 11, 2007 / editor

31 éves vagyok, egész kiskorom óta vonzódom a zsidó közösségi élethez. Művészettörténet szakon végeztem a Héber Egyetemen, Jeruzsálemben, majd egy évet Stockholmban töltöttem a Paideia nevű iskolában, ahol európai zsidó kultúrát tanultam a legkülönbözőbb megközelítésekből (mindenkinek szívből ajánlom a helyet: info: www.paideia-eu.org). Már 5 éve vagyok a Frankel Leó utcai zsinagóga rebecenje (Verő Tamás budai rabbi felesége), 3 éve vezetem a Hillel Alapítványt (www.hillel.hu).

Több éve vezeted a Hillel Alapítványt, melyek a szervezet fő céljai, tevékenysége?

Az alapítvány tevékenységi köre igen szerteágazó. Egy cél lebeg a szemünk előtt, amikor egy-egy projektbe kezdünk: biztosak legyünk benne, hogy amit csinálunk az hasznos, az adott célcsoport igényeit és a zsidó közösség épülését szolgálja.

Zsidó társközvetítéssel is foglalkozol, milyen formában?

A sadchenolásnak, vagyis társközvetítésnek hosszú múltja van a zsidóságban. Persze ilyenkor mindenkinek egyből Yente jut eszébe, aki Tevje, a tejesember 5 szép lányának igyekszik férjet találni, több-kevesebb sikerrel. Ezért legtöbbször igen meglepő tekintetekkel találkozom, amikor a személyes találkozásra kerül sor, mert tudat alatt arra számítanak, hogy egy kendős néni fogja fogadni őket… (aki nem ismerne, annak elmondom: nem vagyok az…). Bővebben… →

A HÁROM KAPU – dr. Schőner Alfréd főrabbi komáromi beszéde az ENSZ Holokauszt emléknapján

február 26, 2007 / editor

Jó néhány héttel ezelőtt egy elmosódott fénykép került elém, és egyik tanítványom arra kért, fejtsem meg a képen látható zsinagóga külső oldal feliratát. Általában a szövegek megfejtése nem egyszerű. Az esetek egy részében a betűk elmosódottak, ilyenkor nagyon nehéz kiböngészni. Boldogult Mesterünk megtanított nekünk egy speciális módot, amelyet ő a Vakok Intézetében tanult, hogy nemcsak szemmel lehet látni, hanem tapintással is, és nem utolsó sorban, – hogy egy kicsit biblikus asszociációra is hivatkozzak -, szívvel is. A képen szemmel nem érzékeltem annyira ezt a szöveget, de amikor alkalmam volt e zsinagógát személyesen megnézni, tapintással a bemélyedt szövegeket, a bevésett betűk formáját kezdtem érezni. Becsuktam a szemem és láttam, látni véltem, hogy melyik betű mit jelent. És amikor biztos voltam már egy betűben akkor beírtam a komputerembe. Kicsit jobbra, kicsit balra tapintottam. Ez olyan mintha valaki egy szénakazalban keresne meg egy tűt. Végül is szerencsém volt, mert a modern tudomány egyik csodája a komputer egy különleges programjának segítségével megtudtam, hogy a Szentírásban hol találhatók azok az idézetek, ahol az első betű pé, a hetedik betű sin, a kilencedik rés .. Bővebben… →