Gyermekkoromban azt se tudtam, ki a zsidó, ki nem az. A pajeszos szakállas bácsikat kicsit megmosolyogtuk, de mindig elfogadtuk. A hozzám hasonló egyszerű ember szívében sosem volt gyűlölet, vagy megkülönböztetés.
Apai nagyszüleim Gyöngyösön éltek. Házuk és mindenük 1917-ben odaégett. Nagyapám szegény iparos ember volt, aki az első világháborúban frontharcos, majd hadifogoly. Nagymamám mosásból-varrásból taníttatta két tehetséges fiát, a katolikus egyház segítségével. Az egyikből katolikus pap, a másikból (édesapámból) kántortanító lett az egri iskolákat követően.
Fabriczius János nagybátyám a Borsod megyei Csokvaományba került plébánosnak. Nagymamám 1936-ban kelt levelében írja: „Az új papot a bíró, a kántor és a sachter fogadja a faluban ünnepi köszöntéssel…” Bővebben…
